0,8 százalékos gazdasági növekedést és 4,9 százalékos inflációval számolnak az Egyensúly Intézet kutatói 2025-re – közölték pénteken.
Mint írták, a gazdaság 2024-es év végi növekedését váratlan lassulás váltotta: 2025 első negyedében az előző negyedévhez képest 0,2 százalékkal csökkent a magyar GDP. A következő időszakban a növekedés motorja a fogyasztás lehet: a háztartások 2024-ben visszaépítették az inflációs sokk idején elveszített megtakarításaikat, így a következő években várható reálbér-emelkedés teret ad a fogyasztás élénkülésének.
A 2026-os választások közeledtével az Egyensúly Intézet arra számít, hogy a fiskális politika is a fogyasztás élénkítése irányába tesz majd további lépéseket. A jelentős értékű külföldi befektetések ugyan a beruházás mérsékelt növekedését támogathatják, azonban import bővítő hatásain keresztül külkereskedelmi egyenleg romlását fogják okozni. Az Egyensúly Intézet 2025-re 0,8 százalékos, 2026-ra pedig 1,7 százalékos GDP-növekedést jelez előre.
Az átmeneti csökkenés irányába hat a gyenge belső kereslet és a továbbra is inkább szigorú monetáris környezet. 2026-hoz közeledve ugyanakkor a kereslet élénkítését célzó fiskális és monetáris politika jelentős lökést adhat az áremelkedésnek.
Megjegyezték, hogy a jegybank nehéz helyzetben van: bár a reálgazdaság állapota szükségessé tenné a kamatvágást, a maginfláció magas szinten való beragadása és az árfolyam instabilitása ezt nem teszi lehetővé. A Magyar Nemzeti Bank új vezetése ezért folytatta az eddigi monetáris politikát. Az Egyensúly Intézet arra számít, hogy az irányadó kamat 2025 negyedik negyedévéig változatlan marad.
Az Egyensúly Intézet szerint a forint egyre csökkenő mértékben, de továbbra is túlértékelt: a reálárfolyam az egyensúlyi szint felett helyezkedik el. Ez rontja az exportőrök és a fogyasztók helyzetét, így hűti a gazdaságot és elősegíti a dezinflációt. Az Egyensúly Intézet arra számít, hogy a forint a jövőben a jelenlegi túlértékeltség fokozatos korrekciójával, továbbá a magyar gazdaságpolitika iránti bizalmatlanság miatt a nemzetközi befektetők által igényelt magasabb kockázati prémiummal összhangban gyengülő pályán marad.
A reálgazdaság gyenge teljesítménye a munkaerőpiacon is érezteti a hatását: az elmúlt negyedévekben mind a foglalkoztatás, mind az üres álláshelyek száma enyhén csökkent. Számos jel utal arra, hogy a munkaerőpiac feszessége jelentős mértékben enyhült. Az Egyensúly Intézet ezért a foglalkoztatottság évi 0,3-0,4 százalékos csökkenése mellett 2025-ben a munkanélküliség enyhe növekedésére számít.
Az Egyensúly Intézet mindezek alapján azt valószínűsíti, hogy a reálbérek növekedésének üteme jelentősen lassulni fog. A várható pozitív gazdasági növekedés miatt 2025-ben és 2026-ban is a bérnövekedés fennmaradásával lehet számolni, de a munkaerőpiac feszességének csökkenése miatt egyúttal e növekedés ütemének lassulásával is:
Bár a fogyasztás növekszik, a bővülés dinamikája továbbra is elmarad a reálbérek emelkedésétől. 2025-ben a reálbérek növekedése, a reálkamatok csökkenése és a javuló lakossági bizalom nyomán a megtakarítási ráta mérséklődésével egyidejűleg a fogyasztás növekvő pályán maradhat. A 2026-os választási év közeledtével pedig fogyasztást ösztönző lépések várhatók a fiskális politika részéről. A háztartások fogyasztása így növekvő pályán maradhat: az Egyensúly Intézet a háztartási fogyasztás 2025-ben 2,9 százalékos, 2026-ban pedig 3,2 százalékos reálnövekedésére számít.
Az Egyensúly Intézet áprilisban is elkészítette településindexét, erről a Gyengülő Budapest, erősödő Balaton – PR-videók helyett kemény számok a magyar települések fejlettségéről című cikkünkben olvashatnak.
